Papenburg többre képes. De nem egyedül.

Vannak olyan döntések, amelyeket nem hoz az ember csak úgy. Számomra a döntés, hogy induljak szülővárosom polgármesteri tisztségéért, éppen ilyen.

Hosszú ideig gondolkodtam ezen. Nem azért, mert nem tudnám, mit akarok, hanem azért, mert tudom, mit jelent ez a tisztség. Felelősséget vállalni egy egész városért. Olyan emberekért, akiknek nagyon különböző az életútjuk, az elvárásaik és az elképzeléseik arról, hogyan kellene Papenburgnak fejlődnie.

És pontosan ezért indulok a választásokon. Mert hiszek Papenburgban. Hiszek abban, hogy ez a város többre képes. Többet a családokért. Többet a fiatalokért. Többet a vállalkozásainkért. Többet a városrészeinkért. Többet az önkéntességért. Többet a digitalizáció és a közigazgatás terén. És mindenekelőtt többet, ha nem egymás ellen, hanem egymással beszélünk.

Az üzleti szférából jövök, és ismerem a közigazgatást

A szakmai pályafutásom nagy hatással volt rám. Több mint 25 éves szakmai tapasztalatom során – ebből 8 évet e város gazdaságfejlesztési szervezeténél töltöttem – mindkét oldalt megismertem.

Ismerem a gazdaságot, és tudom, mire van szüksége egy vállalkozásnak, ha befektetni, munkahelyeket teremteni és felelősséget vállalni akar a városunkért. És ismerem a közigazgatást is. Tudom, hogyan születnek a politikai döntések, hol bonyolódnak a folyamatok, és mennyire fontos az emberek számára a megbízható közigazgatási működés.

Ma ezt a kapcsolatot nagy erősségnek tartom. Hiszen egy város nem működhet elszigetelt részekből. A gazdaságnak, a közigazgatásnak, a politikának és a társadalomnak össze kell hangolódnia.

Nem akarok olyan polgármester lenni, aki mindenre azonnal válaszol. Olyan polgármester szeretnék lenni, aki a megfelelő kérdéseket teszi fel, meghallgatja az embereket, összehangolja a különböző érdekeket, és végül döntést hoz.

Számomra a meghallgatás nem választási stratégia

Az elmúlt hónapokban számos beszélgetést folytattam. Vállalkozókkal. Családokkal. Fiatalokkal. Egyesületeink és szövetségeink tagjaival. Gazdákkal. Az összes városrész lakóival. Azokkal, akik elégedettek, és ugyanúgy azokkal is, akik azt mondják: így nem mehet tovább.

Szerintem mindkettő fontos. Hiszen számomra a polgármesterség nem azt jelenti, hogy csak azoknak hallgatok, akik amúgy is egyetértenek velem. Számomra a demokrácia ott kezdődik, ahol eltűrjük a különböző véleményeket, és ennek ellenére közösen keressük a megoldásokat.

Ezért másképp szeretném alakítani a politikát. Közelebb az emberekhez, egyértelműbb döntésekkel és a végrehajtás terén nagyobb elkötelezettséggel.

A városháza az emberek szolgálatában kell álljon

Egy mondat különösen fontos számomra ezzel kapcsolatban. A városháza mindenki számára nyitva áll.

Aki építési engedélyt kér, vállalkozást szeretne alapítani, egyesület számára támogatást keres, vagy egyszerűen csak kérdése van a városhoz, annak nem szabad azt az érzést keltenie, hogy egyik hivatalból a másikba küldözgetik.

Olyan közigazgatást szeretnék, amely szolgáltatásorientáltan működik. Olyan közigazgatást, amely a digitalizációt nem öncélnak tekinti, hanem a dolgok egyszerűbbé tételének eszközeként. Olyan közigazgatást, amely elmagyarázza, miért nem lehetséges valami, és ugyanolyan lelkesen keresi a megoldást, hogy hogyan lehetne megvalósítani.

És szeretném biztosítani, hogy a felelősség ne vesszen el valahol a hatáskörök között. Hiszen végül is téged nem érdekel, melyik hivatal vagy osztály a felelős. Te azt szeretnéd, hogy az ügyedet megoldják.

Számomra a „Lehetőségeket teremtő város” több, mint egy szlogen

Papenburg, a „lehetőségek városa” számomra nem csupán egy szép szlogen egy plakáton. Hanem egy szemléletmód.

Egy fiatal, aki itt végzi a képzését, és utána lakást szeretne találni, Papenburgban is találjon lehetőségeket. Egy család, amely itt szeretne maradni vagy ide költözni, találjon megfelelő és megfizethető lakóhelyet. Egy vállalkozás, amely bővülni szeretne, itt kedvező keretfeltételeket találjon. És aki önkéntesként tevékenykedik, érezze, hogy munkáját észreveszik és támogatják.

Aki ötlettel áll elő a városunk számára, ne azt hallja először, hogy miért nehéz megvalósítani. Hanem: Nézzük meg, hogyan lehetne megvalósítani.

Természetesen nem minden lesz azonnal megvalósítható. Korlátozott forrásaink vannak. Prioritásokat kell felállítanunk. És lesznek olyan döntések, amelyek nem mindenkinek fognak tetszeni. De éppen ilyenkor van szükség egy polgármesterre, aki nyíltan elmondja, mi lehetséges, mi nem, és miért. Számomra ugyanis a felelősséghez az is hozzátartozik, hogy kimondjam a kényelmetlen igazságokat.

Nem akarom kezelni a jelen helyzetet. Hanem alakítani akarom a jövőt.

Papenburg előtt fontos évek állnak. Meg kell beszélnünk, hogyan tehetjük jövőbiztosabbá az infrastruktúránkat. Hogyan teremtsünk lakóterületet. Hogyan biztosítsuk a gazdaságot és a munkahelyeket. Hogyan nyújtsunk kilátásokat a fiataloknak. Hogyan erősítsük meg a városrészeinket. Hogyan tartsuk fenn az önkéntességet és a közösséget. És hogyan kell kinéznie egy modern közigazgatásnak.

Nem az a célom, hogy a jelenlegi helyzetet rossznak állítsam be. Éppen ellenkezőleg. Tudom, mennyi munkát végeznek ebben a városban: a városi alkalmazottak, a vállalkozások, az egyesületek, a sok önkéntes és mindazok, akik nap mint nap felelősséget vállalnak. Erre építhetünk. De nem szabad hátradőlnünk.

Miért indulok a választásokon?

Talán ez a legfontosabb kérdés egyáltalán. Miért csinálom ezt?

Azért indulok a választásokon, mert felelősséget szeretnék vállalni. Mert hiszem, hogy a gazdaságban és a közigazgatásban szerzett tapasztalataim, az a képességem, hogy meghallgassam az embereket és összehozzam őket, valamint a város jövőjéről alkotott elképzeléseim változást hozhatnak.

És mert meg vagyok győződve arról, hogy a vezetés nem azt jelenti, hogy mindig az élen kell állni. Néha a vezetés azt jelenti, hogy teret adunk másoknak. Néha azt jelenti, hogy elviseljük a konfliktust. Néha azt jelenti, hogy meghozunk egy döntést, még akkor is, ha kényelmetlen. És néha egyszerűen csak azt jelenti, hogy azt mondjuk: „Majd én elintézem.”

Pontosan ilyen polgármester szeretnék lenni. Közel álló. Egyértelmű. Megbízható. Nyitott füllel, de ugyanakkor hajlandó döntéseket hozni és azokért felelősséget vállalni.

Papenburgra több is jár. Együtt.

Nem azért indulok a választáson, mert úgy gondolom, hogy Papenburg mindent rosszul csinál. Azért indulok, mert úgy gondolom, hogy Papenburg ennél sokkal többre képes.

És tudom, hogy egy polgármester egyedül nem képes erre. Szüksége van a város lakóira. A polgárok ötleteire. Az egyesületek elkötelezettségére. Vállalkozásaink innovációs erejére. Közigazgatásunk tapasztalatára. Fiataljaink perspektíváira. És arra a bátorságra, hogy néha új utakat próbáljunk ki.

Ezért a politikáról alkotott elképzelésem nem az, hogy „tudom, mi a helyes számodra”. Az én elképzelésem más. Meghallgatunk. Megvitatjuk. Döntünk. Cselekszünk. És közösen vállalunk felelősséget.

Papenburg ugyanis nem csupán egy olyan város, amelyet irányítani kell. Papenburg egy olyan város, amelyet közösen alakíthatunk. Pontosan ezért szeretnék polgármester lenni.

Mit tud még a te Papenburgod? Írj nekem nyugodtan e-mailben vagy a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül. Figyelem az üzeneteket, és válaszolok is rájuk.